Az Európa-nap az „Európa békéjét és egységét” ünneplő nap, amelyet az Európa Tanács május 5-én, az Európai Unió pedig május 9-én ünnepel. Mindkét nap ugyanarról az eszméről szól, mégis két különböző módon közelíti meg a témát:

• május 5. – az értékek és alapelvek Európája
• május 9. – az együttműködésből kinőtt politikai-gazdasági Európa

Mai írásomban a május 5-ei Európa-napról esik szó, kitérve egy kicsit a május 9-eire is.

Winston Churchill a Zürichi Egyetemen 1946. szeptember 19-én elmondott beszédében az Amerikai Egyesült Államok mintájára létrehozandó „Európai Egyesült Államok” megalakítását szorgalmazta. Ezt látta a legjobb eszköznek arra, hogy ne törjön ki újabb, a II. világháborúhoz hasonló háború.

Winston Churchill beiktatási beszéde az Európa Tanács ülésén Hágában. Forrás: wikipedia 

Ilyen föderális együttműködés nem alakult ki az európai nemzetek között, de 1949. május 5-én, Londonban több állam aláírta a londoni szerződést, melynek keretében megalakult az Európa Tanács, amely alakuló ülését Strasbourgban tartotta 1949. augusztus 10-én. A londoni szerződés vagy 1949-es londoni egyezmény aláírásával a Benelux államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Dánia, Norvégia, Svédország, Írország, Olaszország létrehozta az Európa Tanácsot (Council of Europe). Később csatlakozott hozzá Görögország, Törökország, Izland (1950), az NSZK (1951), Ausztria (1956), Ciprus (1961), Svájc (1963). Az alakuló ülés kezdete előtt egyetlen nappal, augusztus 9-én társult alapítóként Görögország és Törökország is belépett. Így az Európa Tanács által megalkottatott és elfogadott logójának, illetve zászlajának 12 arany csillaga az alapítók első körét is jelképezi, de e nyitott kör mára 47 országra bővült, és szimbóluma - az Európa Himnusszal - a 27 országot tömörítő Európai Uniónak és még tágabban egész Európa egységének és békés felemelkedésének közös jelképe lett.

Európa Tanács logója, forrás: wikipedia

Az Európa Tanács létrehozásának célja az volt, hogy megvédjék az emberi jogokat, erősítsék a demokráciát, és biztosítsák, hogy a kontinens többé ne sodródjon olyan pusztító konfliktusba, mint korábban. Ez az a pont, ahol Európa története a háborúk után új irányt vett. Az Európa Tanács nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és betartja a fenti célokat.

A második világháborút követően Európa nemcsak romokban hevert fizikailag, hanem erkölcsi értelemben is válaszokat keresett. Hogyan lehet biztosítani, hogy a múlt tragédiái ne ismétlődjenek meg? Hogyan lehet különböző nyelvű, kultúrájú és történelmű országokat egy közös értékrend mentén összekapcsolni?

Az Európa Tanács fenti kérdésekre adott egyfajta választ. Nem egy „egyesült államokat” akart létrehozni, hanem egy közös minimumot: olyan alapelveket, amelyekben minden tagország egyet tud érteni. Ez a gondolat talán kevésbé látványos, mint a közös pénz vagy a nyitott határok – mégis ez az, ami mindezeket lehetővé teszi.

Az emberi jogok, a sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség – ezek ma sokunk számára természetesnek tűnnek. De elérésük valójában hosszú történelmi folyamatok eredményei, és folyamatos odafigyelést igényelnek, hogy a jövőben is részünk legyen bennük.

Érdekes módon az Európa Tanács nem azonos az Európai Unióval – sokkal szélesebb tagsággal működik, és inkább értékekben gondolkodik, mint gazdasági vagy politikai integrációban. Ha úgy tetszik, ez az „európaiság lelkiismerete”: az emberi jogok, a jogállamiság és a közös normák őrzője.

Az Európa-nap ünneplése Varsóban, Lengyelország. Forrás: Cezary p - CC BY-SA 4.0, wikipedia

Éppen ezért május 5-e nem zászlólengetős látványos ünnep, hanem inkább csendesebb, elmélkedőbb. Ezzel szemben az Európai Unió Európa-napja, amit május 9-én tartanak politikai-gazdasági szempontból tárgyalja a békét. Az pedig nagyon is európai jelenség, hogy egy ünnepnek két különböző napja is van. Ebben az esetben nem egyetlen központból irányított történetről van szó, hanem párhuzamos kezdeményezésekről, amelyek ugyanabba az irányba mutatnak: béke, együttműködés, közös jövő. Ebből is látszik, hogy nem hagyományos, évszázadok óta élő népszokásról beszélünk, hanem egy viszonylag új, tudatosan létrehozott napról. Egy olyan ünnepről, ami nem múltat sirat, hanem jövőt képzel el. Ez a nap nem egyetlen történelmi pillanatra fókuszál, hanem arra a közös alapra, amelyre a mai Európa épül.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Francois Schnell - CC BY 2.0, wikipedia