NAGYPÉNTEK


A nagypéntek (Good Friday) a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. A húsvét előtti második és a farsangi időszak vége utáni negyvenötödik nap. Ezen a napon emlékezünk meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. A nap Magyarországon 2017 óta munkaszüneti nap, dátuma március 20-tól április 23-áig változhat. Magyarul azért hívjuk nagypénteknek, mert a nagyhét része, vagyis a húsvét előtti „nagy” vagy kiemelt jelentőségű hét egyik napja.

A nagypéntek a nagyhét csúcspontja, amikor a keresztények Jézus kereszthalálára emlékeznek. A Biblia elbeszélése szerint Jézust elfogták, elítélték, megkorbácsolták, majd keresztre feszítették a Golgotán, és ott halt meg az emberiség bűneiért. Bár a történet tragikus, a keresztény hit szerint Jézus halála a megváltás napja is, mert lehetővé tette a bűnök bocsánatát és az örök élet reményét. Sokan felteszik a kérdést: miért hívják angolul „Good” (jó) Friday-nek, ha valójában egy szomorú eseményre emlékeztet? A magyarázat a keresztény hitben rejlik. Bár Jézus szenvedése és halála tragikus esemény volt, a keresztény tanítás szerint ez hozta el az emberiség számára a megváltást és a bűnök bocsánatát. Ezért a nap jelentése végső soron „jó”, mert a feltámadás és az üdvösség reményéhez vezet.

 

 

Jézus Krisztus a kereszten, Diego Velázquez (1599–1660) festménye. Forrás: wikipedia

 

A liturgiában a nagypéntek csendes és elmélkedő jellegű. Gyakran tartanak keresztutat, amikor a hívek végigjárják Jézus szenvedésének állomásait. A templomokban a feszületek és oltárok gyakran letakarásra kerülnek, hogy a halál és a gyász hangulatát idézzék. A katolikus hagyomány szerint ezen a napon nem mutatnak be szentmisét, és a hívek tartózkodnak a húsfogyasztástól.

 

 

Nagypénteken a papság és a segítők az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Forrás: Charles Buk, CC BY-SA 4.0, wikipedia

 

Nagypéntek tanítása egyszerre tragikus és reményteljes: a halál pillanatában is ott van a megváltás lehetősége, és a keresztény ember számára a szenvedés és a hit összefonódik, előrevetítve a húsvét vasárnapi feltámadás örömét.

 

 

Jézus temetése. Forrás: Caravaggio, Lafit86, wikipedia

 

A nagyhét eseményeinek sorrendjében a nagypéntek a csúcspont: virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulása, nagycsütörtök az utolsó vacsora, nagypéntek a kereszthalál, majd húsvét vasárnapján következik a feltámadás ünnepe.

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: A keresztrefeszítés ikonja, 16. század, Krétai Theophanes (Stavronikita kolostor, Athos-hegy), forrás: wikipedia

Tetszett a cikk?

 

 

ÜnnepekVilága cikkajánló

Február 2. - MORMOTANAP
Világunk ünnepe, Egyéb ünnepek
A nap középpontjában a mormota áll, amelynek viselkedése az időjárás alakulását mutatja meg.
A karácsonyfák története
Advent / Karácsony, Történetek / Könyvek
Az örökzöldek tisztelete már a germán, a római, az egyiptomi és a kelta kultúrák hagyományvilágában is ismert volt.
Újévi fogadalmak
Szilveszter / Újév, Fogadalmak
Miért van az, hogy szilveszter éjjelén valaki megfogad valamit és be is tartja? Mások pedig nem.
Húsvétvasárnap – a feltámadás ünnepe
Húsvét, Húsvéti érdekességek
Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.
Hogyan ünneplik a Valentin-napot világszerte?
Valentin-nap, Nagyvilág
Egyes helyeken a romantikus vacsorák dominálnak, máshol ajándékozási rituálék, de az egyedi Valentin-nap sem ritka.
Székelykáposzta lencsével
Ünnepi ételek, Vegetáriánus receptek
Az előkészítése mindössze 30 percet vesz igénybe, de a főzési ideje ennél jóval hosszabb ideig tart.
NAGYCSÜTÖRTÖK
Húsvét, 40 napos nagyböjt / nagyhét
Nagycsütörtök – az utolsó vacsora és a szolgáló szeretet napja.
A lepra elleni küzdelem világnapja
Egyéb, Nevezetes napok / Világnapok
Minden évben január utolsó vasárnapján a lepra elleni küzdelem világnapját tartják világszerte.
Luca-napi pogácsa
Ünnepi sütik, Sós sütemények
Luca-napon a család minden tagjának süss egy luca-pogácsát, és egyikbe rejts el egy pénzérmét.

További cikkek »