Március 27. – Színházi világnap

Március 27. – Színházi világnap


A kultúra iránt érdeklődők figyelme március 27-én egyértelműen a színházak felé fordul. A színházi világnapot (World Theatre Day) ünneplik ezen a napon, amely egyszerre tisztelgés a művészet előtt és azok előtt az emberek előtt, akik életüket annak szentelik, hogy történeteket meséljenek – élőben, lélegzetvételnyi közelségben. A Színházi Világnap ötlete először Helsinkiben, majd 1961 júniusában Bécsben, az ITI 9. világkongresszusán merült fel, ahol Arvi Kivimaa elnök a Finn Központ nevében javasolta az ünnep bevezetését. A javaslatot a skandináv központok támogatásával egyhangú lelkesedéssel fogadták el. A kezdeményezést a Nemzetközi Színházi Intézet 1962-től valósítja meg azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a színház jelentőségére, valamint arra az egyedülálló erejére, amely képes áthidalni kultúrák, nyelvek és generációk közötti különbségeket.

Ebből az alkalomból számos nemzeti és nemzetközi színházi eseményt rendeznek. Ezek közül az egyik legfontosabb a Színházi Világnap Nemzetközi Üzenetének közzététele, amelynek keretében az ITI felkérésére egy világhírű személyiség osztja meg gondolatait a Színház és a béke kultúrája témájáról. Átadott üzenetében a színház szerepéről, felelősségéről és jövőjéről elmélkedik.

Az első Színházi Világnap Nemzetközi Üzenetet Jean Cocteau (Franciaország) írta 1962-ben. 

A 2023-as nemzetközi üzenet megírására Samiha Ayoub egyiptomi színésznőt kérték fel, aki elsősorban a színház világában ismert, de a film és a televízió területén is aktív.

A Színházi Világnap 2024-es, 62. megrendezésére „A művészet béke” című üzenetet Jon Fosse norvég író és drámaíró írta. Az üzenet erőteljesen és mélyen idézi fel a színház alapító értékeit a globális közösség szempontjából, hangsúlyozva a művészet béketeremtő és egyetemes jelentőségét.

A 2026-os nemzetközi üzenet megírására Willem Dafoe amerikai színészt kérték fel, amely a következő gondolattal zárul: „Egy olyan világban, amely egyre megosztottabbnak, kontrolláltabbnak és erőszakosabbnak tűnik, a mi kihívásunk színházcsinálóként az, hogy elkerüljük a színház eltorzulását pusztán kereskedelmi vállalkozássá – amely csupán figyelemelterelő szórakoztatásra épül –, vagy száraz intézményes hagyományőrzéssé, és ehelyett erősítsük azt a képességét, hogy összekapcsolja az embereket, közösségeket, kultúrákat, és mindenekelőtt kérdéseket tegyen fel arról, merre tartunk.”

Magyarországon 1978 óta ünneplik. Ezen a napon többféle, színházi vonatkozású díjat adnak át, mint pl. a Gobbi Hilda-díjat.


Előadás a színházi világnapon. Forrás: Agencia de Noticias ANDES, CC BY-SA 2.0, wikipedia


A színház jóval több, mint szórakozási lehetőség. Már az ókori görögök idején, például a Dionüszia ünnepségein is közösségi élményt jelentett: az emberek együtt nevettek, sírtak, és közösen gondolkodtak az élet nagy kérdésein. A tragédiák és komédiák nemcsak történeteket meséltek el, hanem tükröt tartottak a társadalom elé.

Ez a tükröző szerep azóta sem változott. A színpadon megjelenő karakterek – legyen szó Hamlet vívódásáról vagy Nora Helmer lázadásáról – mind-mind olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek ma is érvényesek. A színház képes arra, hogy kimondja azt, amit sokszor a hétköznapokban nem merünk, és hogy érzéseket adjon át úgy, ahogy semmilyen más műfaj.

Különleges ereje abban rejlik, hogy élő művészet. Nincs két egyforma előadás: minden este más, minden gesztus, minden szünet egyedi. A néző és a színész között láthatatlan kapcsolat alakul ki, amelyben mindkét fél aktív résztvevővé válik. Ez az az élmény, amelyet sem film, sem digitális tartalom nem tud teljesen pótolni.

A modern világban, ahol a figyelmünket gyakran képernyők kötik le, a színház talán még fontosabbá válik. Lehetőséget ad arra, hogy kiszakadjunk a rohanásból, és újra valódi emberi történetekkel találkozzunk, közvetlenül, őszintén, minden mesterséges közvetítés nélkül.

A színházi világnap ezért nemcsak a művészek ünnepe, hanem mindannyiunké. Szükségünk van történetekre, közös élményekre és arra a bizonyos varázslatra, amely csak akkor születik meg, amikor felgördül a függöny. Lépjünk be egy nézőtér félhomályába, és hagyjuk, hogy a színpad fényei egy kicsit bennünket is megvilágítsanak.


Forrás:

wikipedia

Felső kép: Cottonbro Studio. pexels

Tetszett a cikk?

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

ÜnnepekVilága cikkajánló

5 + 1 csodaszép karácsonyi történet
Advent / Karácsony, Történetek / Könyvek
A karácsonyi sütés-főzés után jó kikapcsolódásnak tűnhet az olvasás.
A Valentin-nap sötét titka
Valentin-nap, Érdekességek a Valentin napról
Minden ünnep szépségéhez tartozik egy kis folt, ami megpróbálja beszennyezni az ünnep tisztaságát.
Január 24. - Az OKTATÁS világnapja
Kulturális ünnepek, Egyéb kulturális ünnepek
A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az oktatáshoz való alapvető emberi jogra.
Az ünnep, ami nem az ajándékokról szólt
Családok ünnepe, Nőnap
Március 8-a a NEMZETKÖZI NŐNAP, de létrejöttének eredetileg nem az ajándékozás volt a célja.
Február 13. – A rádió világnapja
Egyéb, Nevezetes napok / Világnapok
A Rádió Világnapját az UNESCO kezdeményezte, hogy felhívja a figyelmet a rádió fontos szerepére.
Martin Luther King Jr. nap
Nemzeti ünnepek, Észak-Amerika
Egy nap, amely az egyenlőség üzenetét hordozza.
8 ok, amiért a Valentin-nap a legrosszabb
Valentin-nap, Érdekességek a Valentin napról
Összegyűjtöttem néhány olyan okot, amiknek köszönhetően tényleg a legrosszabb Valentin-napot élhetjük át.
Farsangi hagyományok Magyarországon
Farsang / Karnevál, Farsangi érdekességek
A magyar farsangi hagyomány szorosan összefonódik a tél végével, és a közösségi együttléttel.
Hálaadási édesburgonya-pite
Ünnepi sütik, NEMZETKÖZI sütemények
Az Egyesült Államokban nagy divat hálaadásra édesburgonya-pitét készíteni.

További cikkek »