Május elseje világszerte a munka ünnepe, egy olyan nap, amely nem csupán a dolgozó emberek tiszteletéről szól, hanem egy hosszú és sokszor küzdelmes történelmi folyamat emléke is. Ezen a napon a munka értékét, a munkavállalók jogait és az összefogás erejét ünnepeljük, de kevesen tudják, hogy a háttérben egy drámai esemény áll.

Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését. A gyárak világában ekkor még gyakran napi 10–16 órát dolgoztatták az embereket, sokszor embertelen körülmények között. A munkások egyre hangosabban követelték a rövidebb munkaidőt, különösen a „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” elvét.

Ausztrál munkások transzparense "nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés", Melbourne, 1856, forrás: wikipedia

A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket. Habár 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximálták Nagy-Britanniában és gyarmatain, egészen 1856. április 21-éig a kérdésben nem történt előrelépés. Ezen a napon léptek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, hogy a Melbourne-i Egyetemtől az ausztrál Parlamentig menetelve követeljék a 8 órás munkaidő bevezetését a kontinensen. Akciójuk sikerrel zárult, még csak a fizetésük sem lett kevesebb a rövidebb munkaidő ellenére, így egyben a világon első alkalommal sikerült egy szervezett munkáscsoportnak (későbbi nevén szakszervezetnek) bármiféle sikert is elérni retorziók nélkül. Ez a siker is nagyban inspirálta a munka ünnepének ötletét, illetve a majálisok megszületését.

De a helyzet nem mindenhol oldódott meg ennyire könnyen. 1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A többnapos tüntetés-sorozaton és a sztrájkokban 350 ezer munkás vett részt. Az esemény negyedik napján, azaz május 4-én a helyi anarchista vezetők a Haymarket Square-re tiltakozó nagygyűlést hívtak össze, ekkor azonban a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a kivezényelt rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek kórházba.

Az első Labor Day munkás felvonulás New Yorkban, 1882-ben. Forrás: wikipedia

A történelemben haymarketi zavargás néven bevonult esemény során összesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét, a későbbi perek során pedig nyolc szocialista-anarchistát állítottak bíróság elé egy rendőr (Mathias J. Degan) meggyilkolásának vádjával. Néhány tüntető, Louis Lingg, August Spies, Albert Parsons, Adolph Fischer és George Engel halálos ítéletet kapott, míg másik két társukat, azaz Michael Schwab-ot és Samuel Fielden-t életfogytiglani-, illetve Oscar Neeble-t 15 éves börtönbüntetésre ítélték. Utóbbi három kormányzói kegyelem útján 1893-ban kiszabadult. Az események mély nyomot hagytak a munkásmozgalomban, és világszerte a dolgozók jogaiért folytatott harc jelképévé váltak.

Haymarket Square 1886. május 4., a szocialista-anarchisták bombarobbantása, korabeli illusztráció, forrás: wikipedia

Az elitélt anarchisták, August Spies, Albert Parsons, Adolph Fischer és George Engel akasztása a börtönben 1887 november 11-én. Forrás: wikipedia

Néhány évvel később, 1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé, ami 1889-1916 között működött, és a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése volt. Ezen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért. Ezt a határozatot később megváltoztatták, és napjainkban az Egyesült Államokban és Kanadában nem május 1-jén ünneplik a munka napját: ott a szeptember első hétfőjén tartott Labor Day tölti be ezt a szerepet. Ennek oka részben az, hogy a kormányok igyekeztek elhatárolódni a május elsejéhez kötődő radikális munkásmozgalmi eseményektől.

Magyarországon 1890-ben rendezték meg az első szakszervezeti majálist a budapesti Városligetben, majd a tanácsköztársaság idején, 1919-ben tartották az első május elsejei felvonulást. 1946 óta hivatalos nemzeti ünnep és egyúttal munkaszüneti nap. A Rákosi-korszak és a Kádár-rendszer vezetése egyaránt felülről szervezett propagandacélú rendezvényként tekintett rá. A munkásosztály eredeti érdekvédelmi célkitűzéseit a saját képére formálta és a legitimitásának igazolására használta fel. (Utóbbi a gulyáskommunizmus szociálpolitikai paradigmájának keretében mutatott törekvést az életszínvonal általános növelésére.)

A rendszerváltás idején lezajlott gazdasági átalakulást követően - a munka törvénykönyvében foglalt szabályoknak a munkavállalók kárára történő fokozatos kormányszintű lazítása mellett - a május elsejei ünnep munkásmozgalmi jellege háttérbe szorult. A munkavállalók szolidaritási napjának „a munka ünnepe” elnevezése maradt meg. A hajdani budapesti és vidéki majálisok könnyed hangulata a kapitalista körülményekhez illesztett, elüzletiesedett tavaszköszöntő szabadtéri mulatsággá avanzsálódott, amit néhány helyen kiegészít a májusfa állításának hagyománya.

Napjainkban a világ több mint 160 országában ünnepnap május elseje, ami sokféle formában él a világ különböző országaiban. Egyes helyeken politikai felvonulások és demonstrációk jellemzik, máshol inkább vidám tavaszi ünnepként tartják számon, majálisokkal, koncertekkel és családi programokkal. Magyarországon és Európa számos részén hagyományosan a természetbe vonulás, a közös sütés-főzés és a kikapcsolódás is része ennek a napnak.

Ma, a 21. században a munka ünnepe új jelentésekkel is gazdagodott. A digitalizáció, a távmunka és a mesterséges intelligencia korában ismét aktuálissá vált a kérdés: mit jelent a munka, és hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munka és a magánélet között? Bár a körülmények sokat javultak az elmúlt évszázadban, a munkavállalói jogok védelme és a tisztességes munkafeltételek biztosítása továbbra is fontos téma maradt.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: 2013. május 1-jei ünnepi felvonulás Ausztria fővárosában, Bécsben, forrás: Johannes Zinner - CC BY-SA 2.0,  wikipedia