1981-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete, vagyis az ENSZ Közgyűlésének nyitónapján úgy határoztak, hogy minden év szeptemberének harmadik keddjén ünneplik a béke nemzetközi napját. Egy 2001-es határozat értelmében 2002 óta minden évben szeptember 21-én tartjuk ezt a napot. Az ENSZ Közgyűlése arra kérte az országokat, hogy tekintsék ezt a fegyverszünet és az erőszakmentesség napjának is.

Az ENSZ ugyanis célul tűzte ki, hogy ne csak a nemzetek közötti békére irányítsa a figyelmet, hanem az erőszakmentességre is a közösségekben, és a családokban egyaránt. A szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a béke minden országban, minden egyes társadalmi csoportban. A béke a teljes erőszakmentességet jelenti. Nem csak a háborúmentes világ, hanem az erőszaknélküli világ és az uszításmentes világ is ide sorolható. A világbéke az összes nemzet, illetve ember között megvalósult béke, boldogság és szabadság eszménye. A világbéke állapotában a nemzetek erőszakmentesen együttműködnek egymással, akár önszántukból, akár a háborúskodást megakadályozó kormányzati rendszer jóvoltából. A kifejezést néha az egyének közötti ellenségeskedés megszűntére is használják.

A békemozgalom egyik jelképe a szivárványzászló egy változata. Szintén elterjedt jelkép – és ez a gyakoribb – a békegalamb.

Azt, hogy a béke szimbólumaként a fehér galamb jelenik meg a leggyakrabban, azt sokan különösnek találják. Noha már a Bibliában MÓZES I. könyvének 8. részében is komoly szerep jut a galambnak. Noé özönvízbeszámolójakor említi a fehér galambot a szentírás. A madarat Noé küldi el, majd egy olajággal a csőrében tér vissza, de aztán eltűnik. Így ír erről a Biblia:

• „Kibocsátá a galambot is, hogy meglássa, vajjon elfogytak-é a vizek a föld színéről.”
• „De a galamb nem talála lábainak nyugvóhelyet és visszatére ő hozzá a bárkába, mert víz vala az egész föld színén; ő pedig kezét kinyújtá, megfogá, és bévevé azt magához a bárkába.”
• „És várakozék még másik hét napig, és ismét kibocsátá a galambot a bárkából.”
• „És megjöve ő hozzá a galamb estennen, és ímé leszakasztott olajfalevél vala annak szájában.”
• „És megtudá Noé, hogy elapadt a víz a földről.”
• „És ismét várakozék még másik hét napig, és kibocsátá a galambot, és az nem tére többé ő hozzá vissza.”

1949-ben ezt a jelenetet festette meg Pablo Picasso Béke Galamb címen, ami azonnal a béke emlémájává tette a madarat. Kétségkívül a fehér galamb a béke hírnöke és a jó hír hozója. A harmónia, és a tavasz jelképe. A békegalamb a háborúellenesség jelképe. De valójában csak a szépsége miatt, mivel a galamb általában nem túl békés. Ezt Picasso is megerősítette, aki sosem értette, miért a fehér galamb lett a béke szimbóluma.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: pixabay